Szerintem nem mondok nagy dolgokat azzal, amikor szemügyre vesszük a barátokat, társaságokat és akikkel úgy nap, mint nap kommunikálunk.
Minél nagyobb és szélesebb körű egy baráti „ismeretség” , annál jobban figyelhetjük meg hogyan is cserélődnek az információk és az egyéb pletykák.
Számomra más emberek kibeszélése a háta mögött, alattomos dolognak számít.
Viszont az, ha valakinek van véleménye egy illetőről, de ugyanakkor ugyanúgy az illető szemébe is megmondja, az megint egy más helyzet.
Beszéljünk inkább azokról, akik nem merik felvallani véleményüket, ugyanakkor egyenesen imádnak a társaság résztvevőjeként szerepelni, nehogy valami infóról lemaradjanak.
Ők azok, akik általában a valami viselkedéssel megpróbálnak kitűnni a társaság tömegéből akár, hogy a társaság bohócai vagy folyamatosan a humorukkal akarnak érvényesülni, esetleg minden alkalommal próbálnak a középpontba lenni…stb stb stb
Sok esetben azokkal a viselkedéseikkel terelik el a figyelmet, hogy alkalmakkor, mikor összegyűlnek az emberek, valami poénosat mindig kell mondaniuk vagy csinálniuk. Ezzel terelve a dolgokat, hogy később egyesével mindenkinél a bizalmi körbe tudjanak kerülni.
Többször előfordult velem, hogy benne voltam egy társaságban és hát... hallottam én is mivel jelen voltam, hogy a barátok miként beszélik ki azokat a „barátokat” akik nincsenek jelen.
Amire először azt gondolom, hogy persze mindenki beszél a másikról, de valahol ez is egy szegénységi bizonyítvány, hogy a másik élete ennyire fontos/érdekes.
Ami a lényeg, hogy amikor először ezt tapasztaltam még igazából fel sem tűnt, de mikor minden egyes alkalommal ugyanaz a forgatókönyv zajlott, hogy „képzeld mi történt a Mariskával….vagy hogy hallottad, hogy szakított Józsi…stb” a gond igazából akkor kezdődik, amikor önkéntelenül is belegondolunk, hogy vajon minket is így kibeszélnek?! Hát persze!!!
Mondjuk nézhetjük úgy is, hogy vannak olyan dolgok amik előbb vagy utóbb úgyis kiderülnek, csak ezek a pletykafészkek rásegítenek egy kicsit az információ áramlására.
De vannak olyan helyzetek is, amikor bizony ezeknek az emberek, mármint a pletykások fülei mögött is van vaj és természetesen a legjobb védekezés a támadás.
Nem egy olyan ismerősöm volt, aki nagyon szeretett mások életében vájkálni és kivesézni stb de a saját kapcsolataiba persze soha nem engedett beleszólást vagy legalább is a véleményt sem volt hajlandó meghallgatni, sőt abszolút nem is lehetett tudni, hogy neki milyen a magánélete.
Mindenkinek vannak megoldatlan dolgai és úgy gondolom ha valaki azt megosztja egy másik emberrel, azt azért teszi, mert a bizalmába fogadta és nem azért , hogy visszaéljenek vele.
Segíteni ha nem tud valaki az egy dolog, de legalább ne ártson annak, akinek nagy valószínűséggel így is meg vannak a gondjai.
Ezek a pletykafészkek általában iszonyatosan komplexusos emberek, akik így tudják palástolni a kisebbségérzetüket. Akár külsőségek miatt, akár traumák miatt, akár amiatt, hogy sokat piszkálták gyerekkorukban…stb
Egyébként nekik kellene a legjobban összeszedniük magukat és rendbe hozni saját életüket és értékrendjüket, minthogy abból merítenek erőt, hogy a másikat lealacsonyítják azzal, hogy más problémáit reflektorfénybe helyezik.
Egyet mindenkinek tudnia kell, hogy olyan ember nincsen, akinek nincsenek problémái, de olyanok vannak, akik mást nagyító alá vesznek.